Tündérek A Kastély rejtélye Színes sziget Manóváros


 
 
     
 

Az erdőtündérek birodalma

Egy erdőszélen talált ládika, benne egy apró festménnyel, két levéllel, kis könyvvel, valamint egy távcsővel – igy kezdődött az a rejtélyes utazás, amely a kíváncsiskodót egy maga által létrehozott míves világba és a érdekes festmények, valamint más képzőművészeti alkotások birodalmába vezeti.

Először is egy apró festmény avval a felirattal ” Itt a legszebb a hajnal”, mellette két levél valami furcsa elmosódott írás lehetett rajta. Az egyik levél így szólt.
Tiszt... Dália nagyher.....!„ Köszönjük kedves soraidat, mi is készülünk a nagy bálra. Küldünk ezúton egy meghívót és reméljük a vendégeink között üdvözölhetünk téged is a jeles nap alkalmával. Azonban addig még számos feladat vár ránk. Szeretnénk a segítségedet kérni a ... főzetbe. Hiányzik még valami, ha nem sikerül megoldani akkor veszélybe is kerülhet a nagy ünnepünk. Várom segítőkész gyors válaszod: Tün..... ....rály.”

A másik pedig így.
„Kedves kis Tünd ...im! Nagy bajba kerültünk, ha nem segítetek, mindennek vége. A minap észleltük hogy a varázsfőzethez szükséges szirmaink mind eltüntek a földalatti éléstárunkból. És ez még semmi, az ősi receptnek is lába kélt már értesítettem a vakondot és társait a gilisztákat. Gondoltam ők a földalatti járataikban a labirintusban jobban eligazodnak és így hamarabb felderíthetik a rejtélyt. Mindhiába ez idáig nem kaptam választ. Ha ti nem jöttök nem lesz idén Tavasz????

A levél mellett pedig ott volt a meghívó, a Tavaszköszöntő bálra szólt .
Egy érdekes távcső is lapult a doboz alján. Ha belenéztem egy csodálatos virágos mezőt láthattam telis tele boldog repkedő lényekkel.
Aztán egy különös kis könyvecske lapjai, melyben néhány érdekes kép és írás volt olvasható.

A könyvecske ezekkel a sorokkal kezdődött.:
„Minden csendes, alszik a táj, csak a ködpára permetének halk nesze hallatszik. De a mélyben már készülődik a természet a nagy ünnepre, a tavasz eljövetelének köszöntésére.
A Virághagymák belsejében, a fák évszázados gyökereinek szövevénye közt, a moha puha takaróinak védelmében a hóáztatta avar alatt, álmosan nyújtózkodik a sok kis tündér és mind arra vár, hogy a nap sugarai lágyan símogatva felmelegítsék a levegőt és kezdetét vegye a várva várt újjászületés.”

De a legkülönösebb mind közül amiket a ládikában találtam az a kis zacskó volt, amiben illatos magok rejtőztek.
Ki hagyta az erdő szélén e különös dobozt és mi a történet folytatása.

 

[ vissza a főoldalra ]